Athlon energiatakar�koss�g HOGYAN

Daniel Nofftz

daniel@nofftz.net.NOSPAM

2004.04.24

Verzi�t�rt�net
Verzi�: 1.1.4	2004.04.24	�tdolgozta: dn
A sis lapkak�szlet parancssori hackje v�ltozott, �j jav�t�s az ugr�l� hanghoz, �j folt a 2.6.5 rendszermaghoz.
Verzi�: 1.1.3	2004.04.01	�tdolgozta: dn
Kisebb friss�t�s.
Verzi�: 1.1.2	2004.03.30	�tdolgozta: dn
KT600 parancssoros hack hozz�adva, tov�bbi bizony�t�kok arra, hogy a hangprobl�ma jav�t�sa m�k�dik!
Verzi�: 1.1.1	2003.12.18	�tdolgozta: dn
Jap�n �s portug�l ford�t�s hozz�adva, a hangprobl�m�k lehets�ges jav�t�sa hozz�adva.
Verzi�: 1.1.0	2003.10.04	�tdolgozta: dn
Egy adag �j inform�ci� �s hivatkoz�s.

Hogyan tegy�k akt�vv� bizonyos alaplapok/lapkak�szletek eset�n az Athlon/Duron/AthlonXP processzor energiatakar�kos �zemm�dj�t. Ez hat�konyan cs�kkenti a CPU �s a rendszer energiafelhaszn�l�s�t, �s a h�kibocs�t�st. (A zajt is cs�kkentheti, ha h�vez�rl�s� ventil�tort haszn�lsz a sz�m�t�g�p h�zban vagy a CPU-n.)

1. Bevezet�s

1.1. Az Athlon processzor energiatakar�kos �zemm�dj�nak alapjai

A Linux rendszermag t�tlen �llapota eset�n alap�rtelmezetten haszn�lt HLT szign�l nem eredm�nyez jelent�s energiamegtakar�t�st az Athlon/Duron processzorcsal�d eset�n (ezek ut�n csak Athlon processzoroknak nevezz�k �ket). Athlon processzorokn�l val�di energiatakar�koss�g el�r�s�hez a processzort STPGNT-m�dba (Stop Grant Mode) kell �tkapcsolni. Ebben a m�dban a processzor lekapcsol�dik a front-side-bus-r�l (FSB), a CPU bizonyos r�szeit kikapcsolhatja, �s cs�kkentheti az �rajelet is az energiamegtakar�t�s �rdek�ben.

1.2. Szerz�i jog �s licenc

A dokumentum m�sol�sa, terjeszt�se �s/vagy m�dos�t�sa enged�lyezett a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alap�tv�ny) �ltal k�zz�tett GNU Free Documentation License 1.2 vagy k�s�bbi v�ltozat�ban le�rt felt�telek szerint; �lland� fejezetek, el�oldali �s h�toldali sz�vegek n�lk�l. A licenc egy m�solata megtal�lhat� a http://www.gnu.org/copyleft/fdl.html honlapon.

Linux is a registered trademark of Linus Torvalds.

1.3. A felel�ss�g teljes elh�r�t�sa

A dokumentum tartalm��rt nincs felel�ss�gv�llal�s. Az elgondol�sokat, p�ld�kat �s inform�ci�kat a saj�t felel�ss�gedre haszn�ld. El�fordulhatnak hib�k �s pontatlans�gok, amelyek a rendszered s�r�l�s�t okozhatj�k. Minden �vatoss�g ellen�re b�rmily hihetetlen, a szerz�(k) semmilyen felel�ss�get nem v�llal(nak).

Minden szerz�i jog fenntartva az eredeti tulajdonos�nak, amennyiben m�sk�nt nincs jel�lve. A dokumentumban haszn�lt szakkifejez�sek semmilyen p�rhuzamot nem k�pviselnek v�djegyekre, szerv�z m�rk�kra vonatkoz�lag. Egyedi alkot�sok vagy v�djegyek neves�t�se nem hozz�j�rul�sok.

1.4. Visszajelz�s

A visszajelz�sek a dokumentum szempontj�b�l nagyon fontosak. K�l�n�sk�pp sz�ks�gesek az �j megold�sok az �j lapkak�szletekhez. Ezen k�v�l a megjegyz�seket is sz�vesen veszem, melyekb�l megtudhat�, hogy a megadott megold�sok m�k�dtek-e vagy sem. A kieg�sz�t�seket, megjegyz�seket �s kritik�kat a <daniel@nofftz.net.NOSPAM> e-mail c�mre v�rom.

Angol �s n�met nyelv� e-mailt egyar�nt k�ldhettek!

1.5. A dokumentum �j verzi�i

Ezen HOGYAN leg�jabb v�ltozata el�sz�r mindig itt �rhet� el.

1.6. Magyar ford�t�s

A magyar ford�t�st M�cza Zsolt k�sz�tette (2003.10.20). A lektor�l�st Daczi L�szl� v�gezte el (2003.10.21). Utolj�ra friss�tve 2004.05.07.-�n. A dokumentum legfrissebb v�ltozata megtal�lhat� a Magyar Linux Dokument�ci�s Projekt honlapj�n.

2. K�l�nf�le m�dszerek

Ebben a r�szben k�l�nf�le m�dszereket mutatok be egyetlen c�l el�r�se �rdek�ben: ez pedig az energiatakar�koss�g Athlon-alap� rendszer�nk�n. Jelen pillanatban az �n javaslatom az, hogy a "parancssoros hackel�st" haszn�ljuk, mert a rendszermagfolt elavult �s m�r nem fejlesztik tov�bb, az LVCool folt pedig csak egy lapkak�szlet csal�dot t�mogat. Az athcool program �g�retes, de �n m�g nem teszteltem.

Ezen m�dszerek mindegyike be�ll�tja a lapkak�szlet �szaki h�dj�nak "Lekapcsol�d�s enged�lyezve STPGNT eset�n" bitj�t. Se t�bbet se kevesebbet nem tesznek. Minden m�s feladatot a rendszermag ACPI alrendszere v�gez, mely elk�ldi az STPGNT szign�lt a processzornak, amikor acpi-c2 t�tlen m�dba l�p. (Egyed�l az LVCool csin�lja m�s m�don...)

Ha jelenlegi rendszermagunk nem tartalmaz ACPI t�mogat�st, enged�lyezz�k azt, �s ford�tsuk �jra a rendszermagot. Az ACPI-be�ll�t�sokat a General Setup+Power Management Setup->ACPI men�pontban tal�ljuk. A k�vetkez� be�ll�t�sokat mindenk�ppen enged�lyezn�nk kell: ACPI Bus Manager, System �s Processor.

Az �j 2.4.22 rendszermag eset�ben: General Setup+ACPI Support. Legal�bb a k�vetkez� opci�t enged�lyezn�nk kell: Processor.

N�h�ny lapkak�szlet az STPGNT szolg�ltat�st is t�mogatja, ha HLT jelz�st �szlel. Ezek az alaplapok/lapkak�szletek nem ig�nylik az ACPI enged�lyez�s�t! Jelenleg visszajelz�sre v�rok arra vonatkoz�an, mely lapkak�szletek m�k�dnek/nem m�k�dnek ACPI n�lk�l. Tal�n tesztelhetn�d az alaplapot, majd elk�ldhetn�d nekem az eredm�nyt.

El�sz�r le kell t�lten�nk a foltot:
2.4.17 rendszermag-folt
2.4.21 rendszermag-folt (k�sz�net Thomas Reinhardt-nak, ami�rt �t�rta 2.4.21-re)
2.6.5 rendszermag-folt amely t�mogatja az �sszes VIA lapkak�szletet a KT600-ig (k�sz�net �rte Sebastian Droege-nek ami�rt �t�rta a 2.6.5 rendszermaghoz, tov�bb� egy�b lapkak�szlet t�mogat�st adott hozz�)
Jelentkezz�nk be root felhaszn�l�k�nt
cd /usr/src
Rakjuk fel a foltot: cat $path-to-patch/amd_cool.diff | patch -p0 (Az �j 2.6.5 folt eset�ben: l�pj�nk be a linux k�nyvt�rba, majd patch -p1)
cd linux
Ford�tsuk le az �j rendszermagot
Ind�tsuk �jra a sz�m�t�g�pet, majd a boot-prompthoz �rjuk be a amd_disconnect=yes sort. Erre az�rt van sz�ks�g, mert az Athlon processzor ismert hib�i t�bb alaplap eset�n probl�m�kat okozhatnak. �gy el�sz�r kipr�b�ljuk a foltot, �s ha m�k�dik, a amd_disconnect=yes sort be�rhatjuk az /etc/lilo.conf f�jlba.

2.5. Az LVCool programot haszn�l� megold�s

Az LVCool a Windowsos VCool program Linuxos v�ltozata. Csak a KT133/133A �s a KX133 lapkak�szletet t�mogatja, de nem tudok ezzel kapcsolatban seg�ts�get ny�jtani. Let�lthet� innen. Ez a megold�s nem ig�nyel ACPI t�mogat�st.

2.6. Az FVCool program

�me egy m�sik energiamegtakar�t� program, amely sz�mos lapkak�szletet t�mogat. �n nem teszteltem, de �gy hallottam m�k�dik. Ellen�rizd le... Ez is egy olyan program, amely k�pes haszn�lni az alaplapon l�v� monitoroz� lapk�kat (�gy mint az lm-sensors csomag).

2.7. AMD 760MP energiatakar�koss�g

Ez egy olyan rendszermag modul, amely enged�lyezi az energiamegtakar�t�st a 760MP t�bbprocesszoros lapkak�szleten. Megtal�lod itt. Nem tudom milyen j�l m�k�dik, de valaki k�ld�tt olyan levelet, miszerint m�k�dik. Az�rt ellen�rizd.

3. Mi van m�g?

3.1. Az energiamegtakar�t�s m�k�d�s�nek tesztel�se

Rendben ... haszn�ljuk az egyik energiamegtakar�t�si lehet�s�get, �s ellen�rizni szeretn�nk annak m�k�d�s�t. �me k�t m�dszer:

Ha h�vez�rl�s� processzor ventil�torunk van, akkor a m�k�d�st ellen�rizhetj�k zaj hangoss�g�val. N�h�ny percnyi �resj�rat ut�n �jra m�k�d�sbe hozhatjuk a processzort.

�n rendszerint ezt teszem:
l�pj be root felhaszn�l�k�nt (root)
cd /usr/src/linux
majd adjuk ki a k�vetkez� parancsot: while true; do make clean; make bzImage; done

K�r�lbel�l 20-30 m�sodperc m�lva a ventil�tor zaj�nak er�s�d�s�t kell �szleln�nk, mialatt az gyorsabb menetbe kapcsol. Ne felejts�k el le�ll�tani a while-loop ciklust egy kis id� eltelt�vel (n�h�ny perc), a Ctrl-C billenty�kombin�ci�val.

A fenti elj�r�s a processzor h�m�rs�klet�nek monitoroz�s�ra is haszn�lhat� (mint az lm-sensors vagy xmbmon).

3.2. Ismert hib�k �s probl�m�k

K�t hib�r�l tudunk az Athlon/Duron processzorokban. Ezek 11-es �s 14-es sorsz�mmal szerepelnek AMD Athlon Processor Revision Guide-ban. �gy t�nik, az Athlon XP processzort j�val ritk�bban �rintik ezek a hib�k. �gy ha Athlon XP-vel rendelkez�nk, szerencs�nk van (mint nekem).

A k�vetkez� probl�m�k l�phetnek fel (melyeket a processzor hib�i okoznak):

ugr�sok hanglej�tsz�s k�zben
ugr�sok �s lelassul�s video lej�tsz�s k�zben
az ultra-DMA merevlemezes adat�tvitel lelassul�sa
a rendszer nem reag�l
USB probl�m�k
valaki csipog�sr�l sz�molt be

N�ha a BIOS friss�t�s seg�thet ezen (a 11-es hiba kiker�l�s�re l�tezik egy megold�s, mely a BIOS-t haszn�lja). De tudom�som szerint csak kev�s alaplap BIOS-ban tal�lhat� meg ez a megold�s.

Az Asus A7V133-C alaplap eset�n ismeretes, hogy a PCI master read caching BIOS be�ll�t�s enged�lyez�se a legt�bb probl�m�t megoldja. N�zz�k meg, hogy van-e ilyen funkci�ja az alaplapunkon l�v� BIOS-nak.

Azt is tudjuk, hogy n�h�ny alaplap eset�n a Delayed Transaction BIOS be�ll�t�s a probl�m�k egy r�sz�t kik�sz�b�li. Ezt az opci�t is �rdemes lehet kipr�b�lni.

FIGYELEM: A KT133A lapkak�szlettel ell�tott alaplapok eset�n ez el�hozhatja a h�res VIA-Southbridge hib�t!

Egy Newsnet levelez�sb�l, az Asus A7V-vel kapcsolatban:

delayed transaction n�lk�l: ugr�sok hanglej�tsz�s �s TV-n�z�s k�zben
delayed transaction bekapcsolva: nincsenek ugr�sok hanglej�tsz�s k�zben �s csak kisebb probl�m�k TV-n�z�skor
mind a delayed transcation mind a master read caching bekapcsolva: szinte semmilyen probl�ma TV-n�z�skor �s egy�ltal�n nem jelentkeznek ugr�sok hanglej�tsz�s k�zben

M�s okai is lehetnek a probl�m�knak:

a t�pegys�g nem el�g er�s ahhoz, hogy a processzor/alaplap energia felv�tel�nek ingadoz�s�t kezelni tudja
n�h�ny alaplapi fesz�lts�g-szab�lyoz�nak ugyanaz a hib�ja, mint a t�pegys�gnek ;)
az alaplapunk t�pusa K7S5A (tudom�som szerint ez az alaplap nagyon furcs�n tud viselkedni, amikor az energiatakar�kos �zemm�d be van kapcsolva)

Ha rendszer�nket energiatakar�kos �zemm�dban haszn�lva csak kisebb probl�m�k ad�dnak, �s ennek ellen�re szeretn�nk haszn�lni azt haszn�lni, alap�rtelmez�sk�nt enged�lyezhetj�k. Ha zen�t akarunk lej�tszani vagy TV-t akarunk n�zni akkor pedig kikapcsoljuk ...

3.3. Jav�t�s az ugr�l� hanghoz �s egy�b probl�m�khoz

K�sz�net Michael Hamilton-nak, ami�rt bemutatta az �tlet m�k�d�si elv�t.

Ennek a jav�t�snak a m�k�d�s�t k�t ember jelentette, sz�val �gy n�z ki m�k�dik, de nem biztos, hogy mindig. Ha ismersz m�s megold�sokat, k�rlek tudasd velem!

L�ssuk h�t: �gy n�z ki, hogy a hang akadoz�sa jav�that� az eszk�z pci latecy timer maxim�lis �rt�kre �ll�t�s�val.

El�sz�r keress�k meg a hangk�rty�hoz tartoz� "pci-address"-t. Ezt a lspci-vel tehetj�k meg. Keress�nk valami "Multimedia audio controller" vagy "AudioPCI"-hoz hasonl�t. Majd �ll�tsuk be a (ehhez hasonl�an kellene kin�znie: 01:06.0 -> it stands for: bus:slot.function) hozz� tartoz� latency timer-t a maxim�lis �rt�kre. This is done by setpci:

setpci -v -s "pci-address" latency_timer=ff

A Latency Timer-r�l tov�bbi inform�ci�t itt tal�lhat�.

Tal�n m�s probl�m�k megold�s�ra is haszn�lhatjuk, mint p�ld�ul az USB, vagy a merevlemez-�tviteli-lassul�s probl�m�k, de ezt jelenleg m�g nem pr�b�ltuk. Nyugodtan pr�b�lhatod ezt, (de ne t�gy szemreh�ny�st, ha nem m�k�dik, vagy valamim�s romlik el) �s jelentheted, ha m�k�dik. Az a legnagyobb probl�ma, hogy nekem nem jelentkezik ilyen hiba, �gy kipr�b�lni sem tudom a jav�t�st.

Ha m�k�dik, akkor ezt a setpci parancsot a sz�m�t�g�p minden indul�skor/�jraindul�skor ki kell adnunk. A megold�s az lehet, hogy az init szkriptek egyik�be rakjuk be (az eszk�zvez�rl� modul bet�lt�se ut�n!).

3.4. Egy m�sik jav�t�s az ugr�l� hanghoz �s egy�b probl�m�khoz (n�h�ny VIA lapkak�szlethez)

K�sz�net Wijatmoko Prayitno-nak ami�rt bemutatta ezt!

Ez a jav�t�s csak KT/KM333 �s KT/KM400 lapkak�szletekn�l m�k�dik. Tal�n m�s VIA lapkak�szletek eset�ben is m�k�dik. K�rlek �rtes�ts, ha m�s VIA lapkak�szletekn�l is m�k�dik!

Ez el�g egyszer�, a parancssoros hackhez hasonl�an m�k�dik:

Jav�t�s KT/KM333 �s KT/KM400 lapkak�szletekhez:

bekapcsol�s: setpci -v -H1 -s 0:0.0 70=$(printf %x $((0x$(setpci -H1 -s 0:0.0 70) | 0x08)))

kikapcsol�s: setpci -v -H1 -s 0:0.0 70=$(printf %x $((0x$(setpci -H1 -s 0:0.0 70) & 0xf7)))

3.5. Tov�bbi teend�k

M�g t�bb lapkak�szlet le�r�s�val �s inform�ci�val b�v�teni a dokumentumot.

Inform�ci� k�zz�t�tele az Athlon64 �s Opteron processzorok energiamegtakar�t� rendszer�r�l.

3.6. Ford�t�sok

Ford�t�sok is k�sz�ltek k�l�nf�le nyelvekre. N�h�nyuk nem teljesen naprak�sz (�rtsd: er�sen elavultak).

A spanyol ford�t�st Carlos Mayo k�sz�tette.

A braz�liai portug�l ford�t�st Bruno Buys k�sz�tette.

A francia ford�t�st Mathieu Pillard k�sz�tette.

Az olasz ford�t�st Maurizio Fantino k�sz�tette.

A n�met ford�t�st Fabian Mohren k�sz�tette (csak r�szletek).

A jap�n ford�t�st Seiji Kaneko k�sz�tette.